Minden gyerek erőteljes érzelmeket él át. Ez teljesen természetes. Néha viszont hevesen reagálnak: kiabálnak, sírnak, csapkodnak vagy tárgyakat dobálnak. Nem azért, mert „rosszak” vagy „neveletlenek”, hanem mert még nem tudják kezelni a belső világukat. 1. lépés: az érzelmek megértése Képzeljük el a következő helyzetet: – A kisfiad épp LEGO tornyot épít. Az öccse odaszalad, elragad…
A különböző generációk gyerekkorát összehasonlítani olyan, mintha egy VHS kazettát, DVD-t és streaming platformot vetnénk össze – mindhárom tartalmat közvetít, de teljesen eltérő módon. 🎧 Y generáció (1981–1996): „Gyere haza, mielőtt besötétedik” Technológia gyerekkorban: Gombos tévé, kazettás magnó, vezetékes telefon. Az első DOS számítógépek és floppy-s játékok a fejlődés csúcspontját jelentették.Játékok: Szabadtéri játékok – bújócska,…
„Bezzeg az én időmben…”Hányszor halljuk (vagy mondjuk) ezt, amikor összehasonlítjuk gyermekeinket saját gyerekkorunkkal, 20–30 évvel ezelőttről? És vajon ezek az összehasonlítások valóban hasznosak? A mai gyerekek egy olyan világban nőnek fel, amelyet még a legnyitottabb szülői szemlélet sem tud teljesen átlátni. Az elmúlt évtizedek technológiai, információs és társadalmi változásai nemcsak a világot alakították át, hanem…
Amikor a feszültség túlnő rajtunk, sok szülő felemeli a hangját. Ez gyakran olyan helyzetekben történik, amelyek kicsúsznak az irányításunk alól – a gyerek makacskodik, az idő pedig fogy, vele együtt pedig a szülő türelme is. De mit mond a tudomány az ilyen dühkitörések és kiabálások hatásáról a gyermek agyára? A tudomány figyelmeztet Kutatások szerint a…
Valószínűleg ismerős ez a helyzet: a gyermek órákon át le sem veszi a szemét a képernyőről – pörgeti a videókat, játszik, néz „valamit”, miközben a környező világ jelentőségét veszti. És néha, bármennyit is beszélünk vele vagy bármilyen alternatívát kínálunk, ő inkább választja a swipe csendjét. A gyerekek nem unalomból nyúlnak a telefonhoz. Azért teszik, mert…
Minden gyerek néha nem figyel, izeg-mozog vagy félbeszakítja a felnőtteket. De van, amikor това nem az életkor vagy a temperamentum jele, hanem egy neurológiai sajátosság, amely komolyan befolyásolja a mindennapokat. Ez az állapot az ADHD – figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Az ADHD nem „rossz viselkedés” Az ADHD nem a nevelés hiánya, nem lustaság, és nem is valami,…
Amikor anya és apa között feszültség van, a gyerekek nem maradnak semlegesek. Még ha nem is mutatnak aggodalmat, automatikusan szerepet vállalnak. Ösztönösen. Csendben. És ez a szerep gyakran egy viselkedési mintává válik felnőttkorukra nézve. A békéltető gyermek Ez a gyerek próbál közvetíteni a konfliktusban. Bűntudatot érez, amikor a szülei veszekednek. Megpróbálja kibékíteni őket, megnevettetni, elérni,…
Amikor egy felnőtt feszültség alatt áll, elemzi a helyzetet, megosztja az érzéseit másokkal, logikus megoldásokat keres.Egy gyermek viszont nem rendelkezik ezzel az eszköztárral. Nem tervez, nem gondolkodik úgy, mint mi – ő cselekszik. Leggyakrabban a testén keresztül. Ugrálás, kiabálás és építőkockák a plafonig Ha a gyermeked folyton ugrál, hangosan énekel, órákon át ugyanazokat a kockákat…
Valójában ezek nem értelmetlen kérdések.Hanem a kapcsolódás iránti vágy megnyilvánulásai. A végtelen „miért”-ek mögött a gyerekek nemcsak információt keresnek, hanem valami sokkal mélyebbet vizsgálnak: – „Itt vagy értem?”– „Figyelsz rám igazán?”– „Szabad kíváncsinak lennem anélkül, hogy kinevess?” Minden kérdés valójában meghívás – nem csupán beszélgetésre, hanem kapcsolatra. Miért tesznek fel a gyerekek ennyi kérdést? Mert…
Kívülről – csend.De belül… Feszültségek gyűlnek, elnyomott érzelmek keresnek kiutat. Néha a telefonban, máskor a barátok körében vagy kockázatos döntésekben. A gyerek érez, de nem érzi magát biztonságban ahhoz, hogy kimondja, mi zajlik benne. Így megtanul rejtegetni. Az érzelmek figyelmen kívül hagyása nem tünteti el őket. Csak elnyomja őket egy sötét sarokba, ahol csendben nőnek…
A kritika mind a felnőttek, mind a gyermekek életét végigkíséri. Ám az, ahogyan mi, szülők reagálunk rá, gyakran meghatározza, hogyan fogja azt megélni a gyermek.Ha egy megjegyzést sértésként, haraggal vagy teljes tagadással fogadunk, valójában azt üzenjük: „Ez rossz, és nem fogadom el.”Pedig a kritika – ha megtanuljuk helyesen kezelni – értékes visszajelzés is lehet. A…
„Semmire sem vagyok jó.“„Senki sem akar velem játszani.“„Biztosan megint elrontok valamit.“ Ezek nem csupán kisgyermekkori mondatok – olyan gondolatok, melyek egyszer meggyökereznek a gyermek tudatában, és napról napra formálják a viselkedését.A szülők gyakran csak a viselkedést figyelik: miért tombol, miért nem próbálkozik újra, miért robban ki, ha a dolgok nem sikerülnek. De ritkán kutatnak a…