Néha a szülők szemtanúi lesznek annak, hogy gyermekük ellentmond egy felnőttnek, ragaszkodik a saját álláspontjához. Az első reakció gyakran az, hogy rendre utasítják – megmutatják, hogy ez a viselkedés nem elfogadható. Fontos azonban tudniuk, hogy a felnőttekkel való vita nem mindig a rossz nevelés jele. Sok esetben egészen másról árulkodik: arról, hogy a gyerek elkezd…
Ha úgy érzed, hogy nem tudod követni a gyerekeidet, mindig van valami, ami kicsúszik a kezedből — ne gondold, hogy egyedül vagy ezzel. Fontos tudni, hogy ez az érzés nem a kudarc jele. Ez egyszerűen az eredménye annak a gyakran figyelmen kívül hagyott ténynek: a gyerekek sokkal több energiával rendelkeznek, mint mi. Mozognak, beszélnek, figyelmet…
– „Én tudom!”– „Én vagyok a legokosabb gyerek!”– „Én csinálom a legjobban!” Egyes családokban az ilyen kijelentések túlzott önbizalomnak tűnhetnek. Másokban büszkeséget keltenek a szülőkben. Valójában ezek a mondatok teljesen természetesek egy bizonyos fejlődési szakaszban – különösen az óvodás és kisiskolás korban, amikor a gyerekek elkezdik formálni az „én”-képüket, és megerősítést keresnek arra, hogy értékesek,…
Minden gyerek erőteljes érzelmeket él át. Ez teljesen természetes. Néha viszont hevesen reagálnak: kiabálnak, sírnak, csapkodnak vagy tárgyakat dobálnak. Nem azért, mert „rosszak” vagy „neveletlenek”, hanem mert még nem tudják kezelni a belső világukat. 1. lépés: az érzelmek megértése Képzeljük el a következő helyzetet: – A kisfiad épp LEGO tornyot épít. Az öccse odaszalad, elragad…
A különböző generációk gyerekkorát összehasonlítani olyan, mintha egy VHS kazettát, DVD-t és streaming platformot vetnénk össze – mindhárom tartalmat közvetít, de teljesen eltérő módon. 🎧 Y generáció (1981–1996): „Gyere haza, mielőtt besötétedik” Technológia gyerekkorban: Gombos tévé, kazettás magnó, vezetékes telefon. Az első DOS számítógépek és floppy-s játékok a fejlődés csúcspontját jelentették.Játékok: Szabadtéri játékok – bújócska,…
„Bezzeg az én időmben…”Hányszor halljuk (vagy mondjuk) ezt, amikor összehasonlítjuk gyermekeinket saját gyerekkorunkkal, 20–30 évvel ezelőttről? És vajon ezek az összehasonlítások valóban hasznosak? A mai gyerekek egy olyan világban nőnek fel, amelyet még a legnyitottabb szülői szemlélet sem tud teljesen átlátni. Az elmúlt évtizedek technológiai, információs és társadalmi változásai nemcsak a világot alakították át, hanem…
Amikor a feszültség túlnő rajtunk, sok szülő felemeli a hangját. Ez gyakran olyan helyzetekben történik, amelyek kicsúsznak az irányításunk alól – a gyerek makacskodik, az idő pedig fogy, vele együtt pedig a szülő türelme is. De mit mond a tudomány az ilyen dühkitörések és kiabálások hatásáról a gyermek agyára? A tudomány figyelmeztet Kutatások szerint a…
Valószínűleg ismerős ez a helyzet: a gyermek órákon át le sem veszi a szemét a képernyőről – pörgeti a videókat, játszik, néz „valamit”, miközben a környező világ jelentőségét veszti. És néha, bármennyit is beszélünk vele vagy bármilyen alternatívát kínálunk, ő inkább választja a swipe csendjét. A gyerekek nem unalomból nyúlnak a telefonhoz. Azért teszik, mert…
Minden gyerek néha nem figyel, izeg-mozog vagy félbeszakítja a felnőtteket. De van, amikor това nem az életkor vagy a temperamentum jele, hanem egy neurológiai sajátosság, amely komolyan befolyásolja a mindennapokat. Ez az állapot az ADHD – figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Az ADHD nem „rossz viselkedés” Az ADHD nem a nevelés hiánya, nem lustaság, és nem is valami,…
Amikor anya és apa között feszültség van, a gyerekek nem maradnak semlegesek. Még ha nem is mutatnak aggodalmat, automatikusan szerepet vállalnak. Ösztönösen. Csendben. És ez a szerep gyakran egy viselkedési mintává válik felnőttkorukra nézve. A békéltető gyermek Ez a gyerek próbál közvetíteni a konfliktusban. Bűntudatot érez, amikor a szülei veszekednek. Megpróbálja kibékíteni őket, megnevettetni, elérni,…
Amikor egy felnőtt feszültség alatt áll, elemzi a helyzetet, megosztja az érzéseit másokkal, logikus megoldásokat keres.Egy gyermek viszont nem rendelkezik ezzel az eszköztárral. Nem tervez, nem gondolkodik úgy, mint mi – ő cselekszik. Leggyakrabban a testén keresztül. Ugrálás, kiabálás és építőkockák a plafonig Ha a gyermeked folyton ugrál, hangosan énekel, órákon át ugyanazokat a kockákat…
Valójában ezek nem értelmetlen kérdések.Hanem a kapcsolódás iránti vágy megnyilvánulásai. A végtelen „miért”-ek mögött a gyerekek nemcsak információt keresnek, hanem valami sokkal mélyebbet vizsgálnak: – „Itt vagy értem?”– „Figyelsz rám igazán?”– „Szabad kíváncsinak lennem anélkül, hogy kinevess?” Minden kérdés valójában meghívás – nem csupán beszélgetésre, hanem kapcsolatra. Miért tesznek fel a gyerekek ennyi kérdést? Mert…