Hogyan gondolkodnak a gyerekek? Tudás kontra megfigyelés
Amikor egy felnőtt leír egy tárgyat, általában arra figyel, amit ténylegesen lát. A gyerekek azonban sokszor úgy rajzolnak vagy mesélnek valamiről, hogy nem a látványt követik, hanem azt használják, amit tudnak róla. És éppen ebben rejlik a gyermeki gondolkodás egyik sajátossága.
Egy ismert kísérlet, amelyet az angliai Durham Intézetben végeztek, ezt szemléletesen mutatta be. Különböző korú gyerekeket arra kértek, hogy rajzoljanak le egy csészét. A csészének volt füle és virágminta az oldalán, de úgy helyezték el, hogy a gyerekek csak a virágot látták, a fülét nem.
👉 A 7 év alatti gyerekek csészét rajzoltak füllel – még akkor is, ha nem látták. Tudták, hogy „kell lennie” és ez a tudás erősebb volt, mint a látvány.
👉 A 8 év feletti gyerekek viszont pontosan azt rajzolták, amit láttak – egy fületlen csészét, csak a virággal az oldalán.
Mit jelent ez?
- A kisebb gyerekeket inkább az vezérli, amit tudnak, nem az, amit látnak. Számukra a valóság és a képzet még összemosódik.
- A növekedéssel megjelenik a képesség, hogy különbséget tegyenek a „mit tudok” és a „mit látok” között. Ez az első lépés az elvont gondolkodás, a logika és az elemző készség felé.
- A szülők számára fontos felismerés: a gyerek ellenállása nem mindig makacsság. Sokszor egyszerűen még nem érkezett el arra a fejlődési szintre, hogy másképp gondolkodjon.
Hogyan segítsünk anélkül, hogy kijavítanánk?
- Fogadjuk el a más szemszöget. Ha a gyerek zöld napot vagy háromkéményes házat rajzol, az nem hiba, hanem fantázia.
- Bátorítsuk a kísérletezést. A kijavítás helyett kérdezzük meg: „Miért így döntöttél?”. Így megtanulja szavakba önteni a gondolatait.
- Adjunk lehetőséget az összehasonlításra. Mutassuk meg, hogyan néz ki egy tárgy különböző nézőpontokból. Ez fejleszti a térbeli gondolkodást és az empátiát.
- Használjuk a hétköznapi helyzeteket. Film vagy könyv közben kérdezzük: „Mit gondol a szereplő?”, „Ő hogyan látja ezt?”. Így nemcsak a kognitív, hanem az érzelmi készségek is fejlődnek.
Összegzés
A gyermeki gondolkodás nem „hibás”, hanem éppen egy fejlődési állomás. Saját logikája van, amely megmutatja, mennyire gazdag és rugalmas a gyerekek világképe. Ha ezt tiszteletben tartjuk, nemcsak az értelmüket, hanem az önálló gondolkodásukba vetett bizalmukat is erősítjük.
👉 A Vivabook könyvekben nem kész válaszokat adunk, hanem játékokat és feladatokat, amelyek bátorítják a gyerekeket, hogy kísérletezzenek, hibázzanak, fantáziáljanak – és megtalálják a saját logikájukat.
